Sajátos, egyszerre infantilis és szórakoztató játék, amikor emberekkel le kell futnom a kötelező és kényszerű köröket, amikor én úgy teszek, mintha. Mintha nem látnám át, hogy mi miért történik. Mintha nem lenne tiszta, hogy mennyire hazug a szépítő magyarázkodás, amivel látszólag engem akar kímélni, de a lényege mégis az önfelmentés, a körülmények okolása, melyeknek ő is "foglya". Talán nem is engem akar meggyőzni, talán ő sem hisz ebben, talán inkább magát csapná be. Megható erőlködés valahol. Az már émelyítő, hogy a végén még le is akar fizetni valamilyen olcsó gesztussal, hangulat kérdése, hogy elhárítom, vagy látványos mosollyal fogadom el, miközben felírom a nevét a feketelistára.

Vitatkozzak vele? Legyek őszinte? Szembesítsem? Minek. Nem is kíméletből hagyom rá, hanem megvetésből. Hazudik magának, ezért hazudik nekem is, és mindezért igazat se mondhatna, nincs is hozzá ereje, az igazságot ugyanis el kell tudni viselni, és ha magától nem viseli, tőlem már elfogadni se tudja. Mert először magunknak hazudunk, a magunk belső világát hamisítjuk meg; igen, nem is hazugság ez, az túl markáns és erőteljes bűn az ilyen kisszerű léleknek, ő csak hamisít és maszatol, csak koszos és mászkos, mert nem csak az igazsághoz nincs ereje, de ugyanúgy a rosszhoz, a tudatos hazugsághoz sem. Tehát ráhagyom, többre becsülöm magamat annál, hogy zsákutcákban tegyek felesleges kitérőket. Hazudni csak annak lehet, akinek igazat is mondhatnék, vele szemben azonban az igazmondás elesik. Fel se fogná. Sokan nem azért képtelenek felfogni bármit is, mert buták, nem, vannak dolgok, amelyek nem is az értelem szintjén buknak meg, hanem mélyebben, a lélek szintjén, az alapoknál. A saját magával szembeni füllentés teszi az elméjét sántává. Vagyis néz, mint az alvajáró, aki folyton az önigazolás köreit futja, ezért amit kívülről hall, az csak annyiban érdekes és felfogható a számára, amennyiben előhúzhatja valamelyik bejáratott refrénjét, hogy ő miért nem..... Ő nem tehet az egészről, semmiről, csak a világ, a csillagok, a sátán, a pia, a rossz alvás.