2016. júl 21.

A megszégyenítés kultúrája

írta: Perceval
A megszégyenítés kultúrája

Az elmúlt egy hét során voltam köcsögképű, hülye, műveletlen, idióta, birka, tenyérbemászó, picinyem............ Mindez az internetes vitakultúra köznapi rögvalósága. Ettől függetlenül nincsenek illúzióim, itt csak szabadabban nyilatkoznak meg azok, akik szemtől-szembe gyávaságból visszafogottabbak lennének. Nem is az a lényeg, hogy már a második érv során kapom-e meg azt, hogy kretén vagyok, hanem az a mentalitás, ami mögötte van. A saját felfénylő bizonyosság mindenki számára mint valami édesgyermek, olyan evidens, logikus és adott, ráadásul identitáserősítésre használják az érzést, hogy nekik igazuk van. Szerintük csak kizárólag a hülyék nem látják a fényt, ami persze számukra - mármint a "látás" - a világ legtermészetesebb dolga. A "tényeket" ezért érvekkel sem kell megvédeni, hiszen ott válik el az értelmes a birkától, hogy rögtön belátja-e az Igazságot, vagy nem képes rá. Ha nem, azzal saját alkalmatlanságát és méltatlanságát bizonyítja, tehát felesleges vele szemben a retorika, csak földbe kell döngölni. Az egyetértőkkel aztán lehet egy húron pendülve egymást megerősíteni. Ez van manapság, talán az iskolarendszernek is köszönhetően, de talán egy súlyosabb társadalmi valóságot fed fel, amiben a hülyét, a gyengét (legalábbis akit annak minősítünk) megszégyeníteni és kigúnyolni kell, mert a lúzernek csorbulnak a jogai a méltósághoz.............

 

Utóirat:

- Mit csodálkozol, barom?! Vitára késztetsz embereket, de még csak nem is ellenvéleményt fejtesz ki, hanem rámutatsz az ellentmondásaikra, szembesíted őket, és azt várod talán, hogy majd mosolyognak, és kilépnek a pózolásból, és emberként beszélnek hozzád? Megköszönjék talán, hogy megkérdőjelezed az önállításukat? Mit képzelsz, hogy ha érvelésre kényszeríted őket ott, ahol be kellene vallaniuk, hogy nincs érvük, nincs tudásuk, hogy a kijelentésük magabiztossága csak merő megjátszás, akkor majd töredelmesen bevallják, hogy bocs, tévedtünk?! Te vagy a hülye valóban! Hülye vagy és velejéig romlott idealista, mert azt képzeled, hogy érdekli őket az igazság, és igazat akarnak maguk is mondani.............idióta! 

- Az vagyok, de nem számít, mert most látom csak, hogy idiótának lenni jobb, mint okosnak (mármint hülyének), mert illúziók nélkül mi is marad? Mi marad akkor, ha mindent kristálytisztán látunk, beleértve a mindent felülmúló tudatlanságunkat is. Hová lesznek úgy a célok, a remények, a hitek? Most látom, de már késő. Itt ülök a szobámban illúziótlanul, de így csak minden végtelenül üressé vált...........

Szólj hozzá