2016. júl 09.

Képtelenség

írta: Perceval
Képtelenség

Talán két hónapja nem alkottam, nem rajzoltam. Nézegetem mások munkáit, és olyan távolinak érzem már az egészet magamtól: tökéleteset alkotni, tökéletességre törekedni, megörökíteni egy pillanatot, egy benyomást, remélni, hogy valami maradandó születik. Abból, amit a gyermek még önfeledten és öncélúan csinál, időközben valami más lesz, megpakolva célokkal, tartalmakkal, igényekkel.

"Alkotni" - annak a hitnek a kifejeződése (is), hogy van mit mondani, hogy van értelme elmondani, hogy fontos, hogy hozzáadhat a világhoz. Valahol az alkotás hit, önhit, hiszen a művön keresztül önmagát is megörökíti....

Persze sajátos ellentmondás, hogy mindezt leírom, hiszen pont azt csinálom az íráson keresztül, amit az előbb valahol elvetettem. Ilyen az ember....

Szólj hozzá