2016. jún 11.

Kijózanodás

írta: Perceval
Kijózanodás

Az egyik kedvenc és visszatérő élményem a kijózanodás. Amikor este lefekszem egy ígérettől megrészegülve, reggelre rámszakad a felismerés, hogy csupán illúziótól kábultam el. Ezek a kijózanodások attól szépek, hogy maguktól következnek be, hirtelen és egyszerre világosodik meg a valóság, és itt tényleg nincs visszaút, nem lehet még egyszer ugyanabba a folyóba lépni. Ha már meghalt az illúzió, soha többé nem képes feltámadni. Ami tegnap még értelmes, szép, igaz, reményteli, érdekes és izgalmas volt a számomra, az mára üres, lapos, köznapi és érdektelen - pedig semmi sem történt, csak kijózanodtam. 

Nem tudok ezekre a hirtelen váltásokra eléggé rácsodálkozni, mert a múlandóság egy különleges fajtáját mutatják meg számomra. Én sem tudom befolyásolni, hogy milyen ígéretet sugározzon a személyiségem egy másik ember felé, mit lásson bennem értéknek, és melyik gesztusom, tettem, szavam váltsa ki belőle a kijózanodást. Az, hogy szeretnek-e, vagy elhagynak, ha túlzásként hat is, de tőlem független folyamat. 

 

Szólj hozzá