Azt hiszem, a remény valóban a legmaradandóbb minden közül, látszólagos tetszhalott állapotából is képes megújulva szárnyra kapni, és belekapaszkodni bármibe, ami a képzeteinek, várakozásainak a legkisebb valószínűségét hordozza. Persze ezt a nekibuzdulást számtalan egyéb dolog gátolhatja, például az értelem, a sok frusztráció, de mégis. Elnézem, ahogy embertársaim fogadkoznak, hogy soha többé ugyanabba a folyóba, és bőszen építenek falakat, majd két kijelentéssel és fogadkozással később, ha óvatosan is, de megint azt hiszik, ez most más......