2015. ápr 27.

Hajtóerők

írta: Perceval
Hajtóerők

stone-art-andreas-kunert-naomi-zettl-22.jpg

Sokféle okból küzdhet, tanulhat valaki, de azt hiszem, mindenképpen fontos a becsvágy, a jövőkép mint hajtóerő. Persze olyan is van, hogy nincs semmilyen hajtóerő, csak valamiféle konok kitartás és dac. Mint egy görcsbe rándult konok szikla, amely fogát összeszorítva gördül előre a végtelenbe. Nem valamiféle álom hajtja, nem a cél igézete, hanem a tehetetlenségi erő, és az, hogy valaki az út elején meglökte. Nem álmodik sikerről, győzelemről, nem képzel megnyugvást, révbe érést - ezeket nem is ismeri. Nincs jövője, csak jelene. Csak gördül előre, tovább és tovább, mert ha mindennel számot vetne, ha leltárt készítene, ha csak arra hagyatkozna, ami őt útjában segíti és támogatja, már rég meg kellett volna állnia, feladnia csendben elterülve az árok partján. Ő már régóta nem valakiért, nem valamiért mozog, hanem minden ellenére és ellenében. Sajátos mozgás az ilyen, sajátos lelkiség - csak nézem, ahogy halk dübörgéssel araszol előre, és nem is említeném, ha nem a lejtőnek felfelé tenné, felfüggesztve minden ismert törvényt. 

Szólj hozzá