2017. jún 01.

Mindenen kívül

írta: Perceval
Mindenen kívül

Sokszor futok bele abba, hogy nihilista lettem. Az értékelvű viták egyre jobban zavarnak. Emberek arról elmélkednek, hogy milyennek kellene lennie a világnak. Nem egyszerűen az értékek értéktelenedtek el számomra, hanem mindig van valami nagyot akarás, nagyot mondás abban, ha az ember a világnak akar erkölcsi törvényt szabni.

Mindig érzek a felháborodásban valami naivitást, és ebben G. B Shaw Caesar és Kleopátra című drámájából Caesar karaktere a mérték számomra. Az egyik jelenetben az egyiptomi főpap bevádolja Kleopátrát Caesarnak, hogy a királynő el akarja árulni, ki akarja játszani. Caesar derűs nyugalommal fogadja a bejelentést, mire a főpap megrökönyödve kéri számon a rómait, hogy őt ezek szerint nem háborítja fel az árulás? Caesar válasza:

- Bolond ember! Mit kezdjek én a háborgással? Talán bosszankodjak, hogy a szél a hajamba túr, vagy megbotlok a küszöbben?

 

Szólj hozzá