A könyv (Susan Cain: Csend) szerint mintegy száz évvel ezelőtt következett be a változás (Amerikában). Addig a jellemet tartották fontosnak, aminél a látszat nem volt fontos, csak egyfajta belső integritás, amit sokszor a külvilággal szemben kell megvédeni. A változás következtében a személyiség mint jelenség, mint produkció, mint benyomás vált hangsúlyossá - az extravertáltság lett a kívánatos. Innentől datálódik az önsegítő könyvek mai napig tartó diadalmenete is. A személyiség innentől számít terméknek, amelyet fel kell öltöztetni, el kell adni. 

Már nem abba betegszik bele az ember, hogy nem cselekedett helyesen, mert a fensőbb énje már nem az etikusat, a jellemhez méltót kéri rajta számon, hanem abba, hogy mi a látszat, hogy ítélik meg. Ezért hatja át annyira a világot a csalás jelensége: bármi áron meg kell teremteni a látszatot, a sikeresség, az erő látszatát, és már nincs felettes én, amelyiknek meg kellene felelni, pontosabban a felettes én kívülre került. Amíg a csalás rejtve marad, addig lelkifurdalás sincs igazán, hiszen amiről csak én tudok, az nincs is. A személyiség így kényszeresen folyamatosan demonstrál a világ felé: ez a Facebook sikerének a titka is.